7. fejezet - Emberi élet és fraccion harc

- Vigyázz a húgomra és amikor kell védd meg.
- Értettem, ezt fogom tenni. És akkor ha nem bánod vissza is megyek.
- Menj csak. - Én addig itt fogom edzeni Kurosaki Ichigot...
                                                                                                
  Aizawa megnyitott egy Gargantát majd elment. Most a húgom rá van bízva... de megbízom benne és abban, hogy tud rá vigyázni. Viszont annak a fiúnak a lélekenergiája eléggé gyenge de mégis érződik, hogy túléli. Eléggé kemény fából faragták. Ezért is lesz rá szükségem, Aizen ellen.
Viszont nem maradhatok lélek testben, szereznem kell egy póttestet. Szóval ha találok valahol valamit amibe beköltözhetek akkor, valahogy bele kell bújnom... csak nem tudom, hogyan kell csinálni mert emberként ugye nem kellet póttestekben járkálnom, és most járok először itt lélekként.
Valahonnan biztos szerzik a halálistenek... szereznem kell onnan. Vagyis csak követem őket a lélekenergiám teljesen elrejtve, ami könnyű. A csengőm akármennyit képes elrejteni a lélekenergiámból.
Ezért "átállítottam" így engem már nem lehetett érezni. A járásomat meg szintúgy nem lehet hallani, nem hiába vagyok MacskaDémon. Majd elindultam oda ahonnan éreztem a halálisteneket...
                                           Ez alatt Las Noches-ben                                
- Tehát az élők világában maradt?
- Igen, Aizen-sama, Usagi-sama minden erejével azon van hogy felmérje a fiú képességeit.
- Meglepő, hogy nem a húgát akarja kiváltani most valamivel... Elmehetsz Aizawa.
- Értettem, Aizen-sama. - Aizawa elindult vissza a mestere szárnyához. Majd egy kis gondolkodás után elment onnan a 3. toronyba, oda ahol Ayamet őrzik.
- Aizawa mit keresel itt? - mordult rá Nick Kimitten aki az egyik őre volt a sok közül a toronynak, megelőzve az esetleges szöktetést persze mint mi tudjuk, hogy teljesen feleslegesen, mert Yumiko úgy is elhozza majd onnan nemsokára.
- Nick menj el az utamból, a mesterem utasított rá, hogy beszéljek Ayame-sannal!
- A mestered Usagi szökésben van, az egész "ott maradt felmérni az erejét" valami kitérés az igazság elől, nem?! A mestered gyáva és megfutamodott!! - Aizawa a falnak nyomta és kezét Nick nyakára szorította.
- Mégis, hogy mersz így beszélni a mesteremről, rohadék?!
- Nem látsz jól? Ő egy hazug, kihasznált téged, Ayamet, és mindenki mást is ebben a világban.
- FOGD BE A SZÁD!!! - majd Aizawa kardját Nick hasán átszúrta aki most nem úgy reagált mint mikor Yumikoval harcolt, most arcán pimasz mosoly villant fel, és egy válasz csapást indított.
                                 Az élők világában                             

  Hát nem oda jutottunk mint vártam, egy ember lányhoz jöttek amiben semmi különleges nincs a szokatlanul nagy lélekenergiáján kívül. De nem hiszem, hogy bármire is képes lenne. Benézni meg nem nézhetek mert akkor észrevennének. Ekkor megéreztem ahogy a lány lélekenergiája erősebb lesz, és mondott valamit amit nem igazán értettem. Valami védőpajzsról hablatyolt és most már muszáj volt benéznem ezért gyorsan bepillantottam és egy sárga burkot láttam ami fölött a lány tartotta a kezét és benne pedig Kurosaki volt. Vajon mit csinál? De rögtön választ is kaptam mert láttam, ahogy sebei elkezdenek nyom nélkül begyógyulni.
- Én elmegyek Urahara-sanhoz. -állt fel a vörös hajú Shinigami.
- Menj csak Renji. -mondta a fekete hajú lány. Utána a Shinigami eltűnt gondolom azzal a villámlépéses cuccal. Elindultam utána, és könnyen beértem persze feltűnés nélkül. Egy kis bolthoz érkeztünk amit "Urahara Bolt"-nak hívtak. A Shinigami bement, én pedig követtem de most már jobban kihasználtam "macska énem" adottságait, és hasznosítottam az ahol a fej befér ott a test is, szabályt.
- Jó napot Urahara-san! -szólt Renji, egy idős szőke kalapos úrnak, aki legyezte magát.
- Á, üdvözlöm Abarai-san! Mi történt? -monda egészen boldogan.
- Ichigot teljesen szétverte egy Espada.
- Valóban? Hányas számú Espada?
- Az egyes, nagyon erős volt. Ha valóban ez egy Espada ereje akkor nagy bajban vagyunk. Az a sima arrancar is simán legyőzte volna ha nem veszi át az Espada.
- Ez sajnálatos, ezek szerint Kurosaki-san egy kis edzésre szorul. -mondta, nem épp sajnálkozva.
- Pontosan, egyébként hol van a póttestem?
- Abban a szobában az összes többivel együtt -mutatott egy ajtóra a legyezőjével. Itt az esélyem, hogy elvigyek egyet. Mikor elindult a fiú én is utána mentem ám olyan gyorsan, és halkan, hogy szinte láthatatlan voltam számukra. A szoba tele volt póttestekkel így felkaptam egyet ami még nem vette fel senki alakját és elmentem vele.